Hogy zajlik az élet a Tündérkertben?

Mozgalmas az élet a Tündérkert tagóvodában. Március 15-e megünneplése után a Víz világnapja alkalmából (március 22.) az óvoda dolgozói és a gyerekek egy héten át a víz témakörével foglalkoztak, majd felelevenítették a húsvéti népszokásokat, tojást festettek, és a nyuszivárás sem maradt el. Az óvópedagógusok meglepték a gyerekeket egy kis ajándékkal, amelyet a kertben rejtettek el. Ezek keresése és felfedezése minden évben nagy örömet szerez az óvodásoknak. Az utóbbi időszakban két díjjal is kitüntetett Jánosi Beatrix tagóvoda-vezetővel az óvodai életről és kitüntetéséről beszélgettünk.

– Milyen programok várnak még az óvodásokra ebben a nevelési évben?

– A tavaszi szünet után elvisszük a gyerekeket a Kolonics iskolába egy fúvószenei koncertre, a Föld napján (április 22.) kirándulni megyünk a Kamaraerdőbe. Látogatást teszünk az állatkertben, a Madarak és fák napján (május 10.) pedig madárbemutatót tartunk. Madárbarát Óvoda vagyunk, de az Állatbarát Óvoda címet is szeretnénk elnyerni, így idén erre pályázunk.

– Vezetőként és óvónőként is dolgozik az óvodában. Össze tudja hangolni a két tevékenységet?

– Szerencsére ebben a nevelési évben könnyebb a dolgom, mert egy nagyon ügyes titkárnő segít az irodai munkában, és ő sok feladatot levesz a vállamról.

– Hogy zajlik az élet a Tündérkertben?

– A Katica csoport az enyém, ahogy tavaly is, de mivel vegyes csoportjaink vannak, idén jött hozzánk négy új kisgyerek. Sok szempontból előnyös, hogy háromtól hét éves korig együtt vannak a gyerekek. A kicsik nagyon nyitottak, szívesen tanulnak a nagyobbaktól. A foglalkozásoknál differenciálunk. A nehézsége, hogy folyamatosan változik a csoport összetétele, így a közösségépítés nem egyszerű. Az óvodán kívüli programok megvalósítása nagyobb szervezést igényel, hiszen a különböző korú gyerekeknek más az érdeklődési köre, a teherbírása és az önállósága is.

– A Kerület Napján Tóth József-díjjal jutalmazták vezetői és óvodapedagógusi munkáját. Meglepődött? 

– Nagyon váratlanul ért a kitüntetés, mivel ezt az elismerést többnyire egy sikeres szakmai életút végén érdemlik ki a pedagógusok, én pedig még csak a pályám kétharmadánál járok. Óriási megtiszteltetés, különösen, hogy pár héttel korábban kaptam meg a fővárostól a Bárczy István-díjat. Nagyon örülök, mert munkámmal példát szeretnék mutatni a gyerekeknek, a szülőknek, a kollégáimnak, és ezzel a kitüntetéssel megerősítettek abban, hogy jó úton járok.

Tamás Angéla